-Álom után-

Sziasztook!Remélem ezzel most megleptelek titeket..:) De úgy gondoltam 1D Day alkalmából hozok nektek egy részt, hogy mi volt pontosan Sky álma után.:DD Kérlek komizzatok, hogy milyen lett ♥ Jó olvasást.
Vanii.xx


-Jessi..te élsz?Mi?Az hogy lehet?-dadogtam.
Azonnal kipattantam az ágyból, s a tükörhöz szaladtam.A bőröm visszanyerte a napbarnított árnyalatát, a szemem pedig kéken csillogott.Megkíséreltem odanyúlni, hátha csak kontaktlencse, de hangos sikítással fedeztem fel, hogy nem az.A hirtelen kapástól könnyezni kezdett a szemem, szerintem rendesen véreres is lett.De ha könnyezek..és..Ez túl sok infomáció volt nekem egyszerre.Nem lehet, hogy ezt mind csak álmodtam!Nincs Secret..nincs Niall,Jenni,Zayn,Harry,Louis és..nincs Liam?Már pont minden rendeződött az álomvilágomban, és felébredek?
-Sky?Minden oké?Hagyjalak egy kicsit magadra, vagy..vagy begöndöríthetem a hajad?
Zaklatottan fordultam egyet a tengelyem körül, közelebb léptem Jessihez.Megérintettem az arcát, mire a homloka apró ráncokba futott.
-Okéé..neked megártott az alvás, Csipkerózsika.Menj már, öltözz fel!
-Apa meghalt..És te is..Anya Los Angeles-ben ééél..
-MI?-nevetett fel Jessi-Te teljesen meghibbantál.Apád dolgozik, én, mint látod, itt állok előtted, anyud pedig lent sütit süt.
Jessicának úgy kellett kitolnia a szobámból, egyenesen a fürdőbe.Ahogy rám csapta az ajtót, azzal a kijelentéssel hogy "Szedd rendbe magad.", lerogytam a hűvös metlakira.Percekig csendesen gondolkoztam, aminek meg lett a hatása.Amikor felkeltem, Jessi azzal kezdte, hogy megyünk a discoba..és az álmom is úgy kezdődött.Lehet, ez mind valóra válik?Akármennyire is visszaakartam kapni Liamet, nem engedhettem meg magamnak, hogy elveszítsem a legjobb barátnőmet, és aput.Feltápászkodtam a földről, ugyanolyan csapzottan mentem vissza a szobámba, mint ahogy kimentem onnan.
-Nem megyek el ma a buliba.És te sem mész.-sóhajtottam, eleresztve pár könnycseppet.
A barátnőm elejtette a kezében tartott ruhákat, rezzenéstelen arccal nézett rám.
-Mi az, hogy nem?-döbbent le.-Ott lesz Mark!
-Én inkább másra gondoltam.Miért nem megyünk inkább egy normális discoba?Ennyi idősen miért a suliba járkálunk?
-Egy csomószor felajánlottam neked, de azt mondtad az "veszélyes".-rajzolt idézőjelet a levegőbe.
-Az régen volt.
-Tegnap volt,Sky.-rázta meg nevetve a fejét.-De felőlem!Nekem, jó.De az istenért, öltözz már fel, vagy én öltöztetlek fel.
-Mennyi az idő?
-Este 8.
-Oóo!-hüledeztem.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen "késő" van.Még mindig nem tudtam normálisan feldolgozni ezt az egészet, de bele kell törődnöm.Nem léteznek vámpírok.Ha valaha is létezett egy Liam Darwin nevű fiú, akkor már több ezer éve halott.Elvettem az ágyamra helyezett csőtoppom, a szakadozott farmernadrágom, és visszavonultam vele a fürdőszobába.Öltözködés közben megpróbáltam elhessegetni a gondolataimat.Tudtam, hogy nem fog menni ez olyan könnyen, hogy csettintenek én meg már elfelejtek mindent.Lehetetlen lenne.Az álmom volt..és beleszerettem.Most is szeretem őt, de hiába.Elveszett.Úgy éreztem magam, mintha fizikailag elbírnék egy tankkal is, annyit aludtam, de lelkileg teljesen összeomlottam.Gyorsan magamra aggattam a ruhákat, majd a mosdókagyló szélére támaszkodva bámultam bele a tükörbe.Egy kívülálló teljesen hülyének nézett volna, mert hogy össze-vissza húzgáltam az arcbőröm.Ez engem cseppet sem érdekelt.Megráztam a fejem, hogy kicsit kitisztuljanak a gondolataim, s a tükröm elé nyúltam, hogy levegyem a szemspirálom, meg a szájfényem.Eszembe jutott Jenni.Szorosan lehunytam a szemeimet.Muszáj volt lenyugtatnom magam.Mi lesz, ha valamiről Liam jut eszembe?Vagy Secret?Megfogok fulladni a sírógörcsben?Gondolataimból anya hangja zökkentett ki.
-Lányok, kész a sütemény!Gyertek, mert hidegen nem a legjobb.
Rekord idő alatt tettem fel azt a halvány sminket, és letrappoltam a lépcsőn.
-Jó estét, álomszuszék.-köszöntött anyu.
Jessica már anya mellett ült a pulton, folyamatosan bámulva a tepsit.
-Szia.-értem melléjük én is, és felugrottam a barátnőm mellé, így már ketten néztük anyukám tevékenységét.
Kiemelte a sütőből fekete tepsit, ami dugig volt süteménnyel.Jess persze azonnal rákapott.Megszívta.
-Aúúúúú.-sipította.-Ez nagyon forró!
Anya megforgatta a szemét, miközben a kesztyűét a mosogatógépre helyezte, és becsukta a sütőt.
-Sky, légyszíves vegyél le egy nagy tányért, hogy át tudjam oda tenni a sütiket.
Szó nélkül hátrafordultam, ügyesen egyensúlyozva nyitottam ki a mögöttem lévő szekrényt, majd vettem ki a kezem ügyébe eső legnagyobb tányért.
-Tessék.-nyújtottam át anyának.
-Auuuhuh.-jött egy újabb sor 'aú'-zás.
-Istenem, Jessi, mit csináltál már megint?-sóhajtottam.
-Eéett a nyeem.
-He?
Felhúztam egyik szemöldököm, s kicsit aggódóan tanulmányoztam Jess-t.Ki nem aggódna, ha a legjobb barátnője kinyújtott nyelvvel, kínaiul beszél hozzá?
-Oo eéett a nyeem.
Segítség kérően néztem anyára, de túlságosan el volt foglalva a sütik rakosgatásával.Vagy csak nem akart rajtam segíteni.Megfogtam a barátnőm kezét, és a mosogatóhoz húztam, ahol töltöttem neki egy pohár hideg vizet.
-Idd meg.-nyomtam a kezébe.
Nem kellett kétszer szólnom neki, egyből lehúzta azt az egy pohár vizet, majd lecsapta a pultra.
-AZT MONDTAM LEÉGETT A NYELVEM.-kiáltotta.
Szólásra nyitottam a számat, de szerencsére nem kellett válaszolnom, mert csörögni kezdett a telefonom.Féloldalas mosolyra húztam a számat, s a zsebembe nyúlva előhalásztam a telefonom.Jessi szikrázó pillantásokkal jutalmazott meg, ahogy a fülemhez emeltem a mobilom.
-Igen?
-Sky!Végre, hogy felvetted.Csak akartam szólni, hogy holnap Londonba utazunk, és ott is maradunk egy ideig.Lesz időd rám?
A szemeim elkerekedtek.Kevin volt.Megint teljesen összekevertem az álom világomat az igazival.
-Ööö, igen, persze.Majd beszélünk.Szia.-kinyomtam.
-Ki volt az?-kíváncsiskodott Jessica.-Nagyon zaklatottnak tűnsz.
-Kevin volt.
-Kevin?
-Kevin.
-Az a Kevin?
-Az.
-Óóóhaaaa.Lesz egy kis turbékolás?-röhögött fel Jess.
-NEM!Én Liam..semmi.
-Milyen Liam?
Erre már anya is abbahagyta a sütemények pakolgatását, kezét megtörölve igyekezett felém.
-Azt én is szeretném tudni.
-Semmi, tényleg.Csak az álmomba ez volt a fiú neve...
-És hogy jön ide az álmod?-kérdezték szinte egyszerre.
-Nem lehetne, hogy abba hagyjátok?Kérlek.Nem fontos, tényleg.
-Úgyis elmondod ha akarod.
Anya ennyivel lerendezte, de Jessi a nappaliba rángatott.Ő persze nem hagyta annyiban a dolgot.Ha akár egy fiú neve is elhagyja a számat, mindig kifaggat az elejétől a végéig, de Liam tényleg csak az álmomban volt.Semmi több.Lelökött a kanapéra, majd mellém huppant.Vártam, hogy elkezdje az alapos kikérdezését, amit mindig szokott, de helyette elvette a földre helyezett hajgöndörítőt.-Hogy került ide?Mindegy.-és a hajamhoz emelte.Szórakozottan rágózott a tevékenység közben.
-Honnan van rágód?
-A táskámban van.Kérsz?
Megráztam a fejem.Nagyon fura volt számomra Jessi viselkedése.Amióta kimondtam azt hogy Liam, teljesen idegesnek tűnik.Már pont rákérdeztem volna, de megelőzött.
-Ennek a Liamnek..az álmodból.Tudod a vezetéknevét is?
-Darwin.
Jessi kezében megállt a hajgöndörítő.
-Minden oké?
-Persze, persze, csak kicsit elkalandoztam.
Ráhagytam.Ez nála előfordult.Lehet, csak a Darwin vezetéknév tévesztette meg.Végül is, nem valami eredeti.Hosszú ideig csendesen ücsörögtünk a kanapén.Vagy is, én ücsörögtem, Jessi meg kerülgetett, hogy minden egyes tincsem tökéletesen göndör legyen.Arra lettem figyelmes, hogy valami egyre jobban forrósodik a fejem búbjánál.
-Ááá, Jessi!Megégetted a fejbőröm!
-Bocsika.Véletlen volt.Kérsz rá puszit?-vigyorgott.
-Nem, nem kérek rá puszit.Sok van még?-nyafogtam.-Már vagy 1 órája csinálod.
-Nem én tehetek róla, hogy ilyen hosszú a hajad!
-Jogos.
Körülbelül fél óra múlva lett csak kész a hajammal Jessica.Nem néztem meg magam a tükörben, mert érti a dolgát.Sosem volt még olyan, hogy elrontott volna valamit.A lábaim elzsibbadtak a sok üléstől, úgyhogy jó érzés volt kinyújtani, még akkor is, ha olyan volt, mintha a bőröm alatt millió kis hangya szaladgált volna.Emiatt egy darabig úgy bicegtem a lakásban, hogy nem hajlítottam be a lábam.Anya elengedett minket buliba, azzal a kikötéssel, hogy :"Hajnali 1-re, itthon vagy!" és már mehettünk is.Nem volt tőlünk messze a FunkyBuddha, talán pár utcával volt odébb, és a séta is jól esett.
-Hoztad a személyid, igaz?-néztem rá a barátnőmre.
-Mindig nálam van.
-Akkor jó.
Közvetlenül a bejárat előtt megállítottak minket a biztonságiak, és elkérték a személyeinket.Előkotortam a táskám belső zsebéből, majd átnyújtottam.Jessi is ugyan ezt tette.
-Rendben, mehettek.Jó szórakozást.
A szórakozóhelyen rengetegen voltak, ezért szorosabban fogtam a barátnőm kezét, mint eddig.Üres box után kutakodtunk a szemünkkel, de a sok, táncoló embertől nem igazán láttunk jól.A zene már most hangosan szólt, a diszkógömb különböző színekben forgott a fejünk fölött.
-Gyere, ott van egy szabad hely!
Jess villám gyorsan kezdett el engem húzni a szabad hely felé, amit egy idő után már én is láttam.Közel volt a bárpulthoz, ami pont jól jött.Levágtuk magunkat a sarokba, pont időben, mert egy 5 fős társaság akart ott helyet foglalni.Jessi gyorsabb volt.
-Mit iszunk?-hajolt közel a barátnőm a fülemhez, mivel normális hangnemben nem igazán értettük egymást a hangos zene miatt.
-Milyen ez a..Blue Arrow?
Jessi elhúzta a száját.
-Jó, de nagyon erős.Biztos azt akarsz inni?
-Igen, nekem jó ez.Te mit iszol?
-Fifty-fifty.
A barátnőm látta az eléggé érdekes arckifejezésem, ezért elvette a kezemben tartott itallapot,-ami egyébként az asztalra volt téve-és rámutatott a "Fifty-fifty" nevű koktélra.
-Ez olajbogyós.Fújj.-kerekedett el a szemem.
-De hülye vagy.Csak azzal díszítik.Száraz vermut van benne.
-Ookéé.Megnyugodtam.
-Vigyázz a cuccunkra, hozom.
Jess felpattant eddigi helyéről, én meg végig követtem a szememmel, egészen addig, még el nem érte e pultot.Utána már más felé kalandozott a tekintetem.Végigpásztáztam szememmel a táncparkettet, amin a testek a zene ritmusára dobálták magukat.Aztán újból a pulthoz néztem, de nem oda, ahol Jessi volt.Kicsit távolabb.Találkozott a tekintetem egy fiúéval.A pultnak támaszkodott, egyik kezében félig töltött koktélos poharat szorongatott.A szemem pár pillanatra könnybe lábadt, mire a fiú elkapta a fejét, és tovább dumált a haverjával.Többször is megdörzsöltem a látószervem, de még mindig ott állt.Ott volt Liam.