35.rész

Liam Darwin

Úgy dobálta magát a karjaimban,mintha villamosszékben ülne.Az arca egész idő alatt fehér,öntudatlan volt.Csupán a teste középpontjában végbemenő vad hullámzás mozgatta.Jenni és Niall,akik előbb megjelentek mint Lou,a másodperc törtrészéig megdermedtek,majd akcióba lendültek.Jenni karjaiba kapta Sky-t,és olyan hadarva kiabált,hogy nehéz volt elkülöníteni az egyes szavakat,miközben felrohant az emeletre.Én meg utánuk.A szoba ahova követtem őket úgy nézett ki,mint egy könyvtár kellős közepén felállított sürgősségi rendelő.A fények vakítóan fehérek voltak.Sky ott feküdt az asztalon a szemkápráztató világosságban.A bőre kísértetiesen csillogott a reflektorfényben.Úgy dobálta magát mint a partra vetett hal.Jenni lefogta,és letépte róla a ruhát.Eközben Sky magához tért.Sikolya,mellyel reagált,a dobhártyámat marcangolta.
-Szedjétek ki!-sikította.-Nem tud egyedül kijönni!
Újabb véradagot öklendezett vissza.Aztán Jenni szeme elhomályosodott.Láttam,hogy megváltozik az arckifejezése,visszahúzódik az ajka a fogairól,és fekete szeme szomjasan csillan fel.
-Ne,Jen!.-üvöltöttem Jennire.
Az asztalon átugorva Jennire vetettem magam.Ahogy megütöttem kőtestét,és az ajtó felé löktem,éreztem,hogy a kezében lévő szike mélyen a bőrömbe vág.Jobb tenyerem arcának csattant,megfeszítettem az állkapcsát,és elszorítottam a gégéjét.Vasmarokkal fogtam Jennit,majd magam felé fordítottam,hogy tiszta erőből hasba rúgjam.Nekirepült az ajtófélfának,amitől az egyből kifordult a falból.Aztán már Niall is ott termett,és a torkánál fogva ráncigálta ki Jennit az előtérbe.Kitéptem a pengét a karomból.
-Niall,vidd innen!-kiáltott Louis-Vidd el vadászni!Liam,rád szükségem van.
Nem figyeltem,hogy fejezi be Niall az akciót.Visszafordultam a műtőasztal felé,ahol Sky egyre jobban elfehéredett,szeme tágra nyílt,hasa pedig egyre jobban nőtt,repedések voltak rajta.
-Ki kell szednem...Sky-nak igaza van.Egyedül nem tud kijönni.
A következő hang váratlanul és félelmetesen hasított belém.Mintha fémet vágnának darabokra.Vetettem egy pillantást Louisra,ahogy az arcát Sky hasára tapasztja.Vámpírfogakkal garantáltan át lehet rágni a vámpírbőrt.Sky rám köhögött,pislogott,szemét vakon forgatta.A szeme ide-oda forgott,engem keresett,vagy Louist,de nem látott semmit.Én mégis belenéztem az övébe,és le nem vettem róla a pillantásomat.Aztán váratlanul mozdulatlanná dermedt a kezem alatt,bár reszelősen lélegezni kezdett.Kint volt.
Nem érdekelt.Le nem vetettem pillantásomat vörös foltos szeméről,de éreztem,hogy gyengéden felemeli a kezét.
-Majd én..-hörögte megtörten.-Add ide!
Valami hideg érintette meg a karomat.Erre már fel kellett volna figyelnem,de nem tettem,mert nem tudtam levenni a szememet Sky arcáról.Pislogott,aztán szemét meresztette,végül meglátott valamit.Furcsa,vékony hangon nyöszörgött.
-Olyan...gyönyörű vagy!-furán ráncoltam a szemöldököm.
Először azt hittem nekem mondja.Először.Mire lenéztem,Louis kikapta a hideg,véres izét Sky elgyengült karjaiból.Sky bőrére pillantottam.Vörös volt a vértől,a vértől,ami a saját szájából fojt ki.A vér összekente a kis vámpírt.
-Nem szabad!-mormogta Louis,mintha jó modorra akarná tanítani a gyereket,aki megharapta Sky-t.
Nem néztem többet se Louisra,se a gyerekre.Csak Sky-t figyeltem,ahogy fennakad a szeme.
-Fogd meg a babát!-sürgetett Louis.
-Nem!Sky-al valami nincs rendben!-hörögtem.
-Adjátok ide nekem.-hallatszott egy halk hang az ajtó felől.Louis és én egyszerre hördültünk fel.
-Tudok már uralkodni magamon-ígérte Jenni-Add ide a babát,Louis!Vigyázok rá,amíg Sky...
-Menj arrébb!
Felnéztem Sky fennakadt szeme fehérjéből.Louis mintha megcsókolta volna őt,ajkát a torkához érintette,aztán a csuklójához és a könyökhajlatához.Hallottam,ahogy Sky bőre frissen harsan a belé maródó fogak alatt,és Louis újra meg újra megharapta,ahol csak tudta,mérget erőltetett  a szervezetébe.Láttam,ahogy nyelve végigsimítja a tátongó sebeket,de még mielőtt rosszul lettem vagy feldühödhettem volna,rájöttem,mint művel.Ahol a nyelvével szétkente a mérget,ott Sky bőre behegedt.Kábultan egyenesedtem fel.Elfordultam,lassan az ajtóhoz mentem.Nagyon,nagyon lassan.Képtelen voltam gyorsabb mozgásra kényszeríteni a lábamat.Megpihentem a legalsó lépcsőfokon,és igyekeztem erőt gyűjteni,hogy eljussak az ajtóig.Elkéstünk.Sky meghalt.Ő már nem volt ott.Megszűnt az értelmetlen vágy,hogy mellette legyek.Mert nem maradt már a lányból,akit szerettem.Csak ez a megtört,összeroncsolt test.Megölte őt a...a gyerekünk.Jenni a kanapé tiszta végén ült,háttal nekem,és a karjában lévő,takaróba burkolt gyereknek duruzsolt.Valami sötétet tartott a kezében,és a karjaiban fekvő apró gyilkos felől mohó szívó hangok hallatszottak.A levegőben vérszag terjengett.Embervéré.Jenni azzal etette.Mi mással is lehetne etetni egy olyasvalakit,aki brutálisan elbánt a saját anyjával?Ahogy a kis hóhér táplálkozását hallgattam visszatért az erőm.Erő,és forróság.Mintha a vonzás már nem is az ajtó felé vonzott volna.A gyerek rámszegezte a tekintetét,Jenni válla fölött.Kislány.Pillantása összeszedettebb volt,mint ahogy egy újszülöttnek néznie kellene.Meleg,piros színű szempár,pontosan olyan,mint amilyen Sky-é volt.Hirtelen abbamaradt a remegésem.Elöntött a hőség,erősebben,mint addig,de ez újfajta melegség volt.Nem perzselő.Izzó.Minden összeomlott bennem a vámpír baba aprócska porcelánarcát nézve.Az enyém volt...az enyém,és a lányé,aki már sosem lehet mellettem.Vagy még sem?Reménykedve kaptam fel a fejem.Odafentről új hang hallatszott.Az egyetlen hang,ami képes volt megérinteni ebben a pillanatban.
-Hol van,Liam?
Futva szaladtam vissza az emeletre.Louis az egyik könyvespolcnak támaszkodott,Sky pedig értetlenül nézelődött az ágyban,ülve.Nem hittem a szemeimnek.Hogy lehet az,hogy még él?Megtörten rogytam le mellé,mire elmosolyodott.
-Sky,itt vagyok!-hadartam,fejét a két kezem közé fogtam.
Még mindig nem nyerte vissza gyönyörű arcát,de hasa  már kezdett összeforrni.Mintha valami eszébe jutott volna,a mosolya alább maradt,homlokát ráncolta.
-Látni akarom.
Tudtam,kire gondol.A babára..a babánkra.Louis felé fordultam,aki bólintott.Sky könnyedén felkelt az eddig helyéről,de járni még nehezére esett.Egyik kezemet a dereka köré fontam,lesegítettem a lépcsőről.Jenni tudta hogy jövünk,nyugodtan,fél karral nyújtottá át a babát Sky-nak.A kislány türelmetlenül nyüsszögött,és újra meg újra ökölbe szorította Sky felé nyúló kezét,aki elmosolyodott,boldogan vette a karjaiba.
-Secret.-suttogta,majd a szőke lány rámnézett.-Secret Darwin.
Szorosabban fogtam Sky-t,ahogy a kezében tartott aprócska vámpír rám mosolygott,így megmutatva szögletes fogacskáit,és az arcán lévő gödröcskét.Még mindig az a tudat volt bennem,hogy majdnem megölte azt a lányt,aki nekem borzalmasan fontos.De nem tudtam rá haragudni,mert Ő a lányom.Secret..vajon Sky már előre kitalálta,hogy ez legyen a neve?Mert az igazat megvallva, tetszett.Sejtem,hogy adta ki az agya ezt e nevet..Titok.Találó.Belepusziltam Sky hajába,de ő továbbra sem vette le a szemeit Secretről.Váratlanul Sky keze megremegett,a lábával együtt.Secret 'o' alakba formálta a száját,s még mielőtt leeshetett volna a földre,egyik kezemmel elkaptam a-kicsinek nem mondható- babát,a másikkal pedig még mindig Sky derekát szorítottam.Louis hangosan felmordult.Nem mintha bármi baja eshetett volna Secret-nek...Bölcsőt formáltam a bal kezemből,alaposabban szemügyre vettem őt.Sky megdermedve állt mellettem,tekintetét a földre szegezte.
-Azt hiszem,egy darabig még nem tudod a kezedben tartani.-dünnyögte Lou.
Abban a pillanatban a lány letaszította derekáról a kezemet,hangosan Louisra förmedt.
-Mi az,hogy nem foghatom meg a saját lányomat?!Lehet egyenlőre még nem vagyok olyan erőben,de ülve igenis megfoghatom!
-Figyelj.Nagyon gyorsan nő.Holnapra akár már elérheti a 90 centit is.18 éves koráig..meg sem áll a növésben,és..amikor úgy fog kinézni mint egy 5 éves,még csak 1 hetes lesz.
-Hogy micsoda?-szaladt fel a szemöldököm.Ez már engem is meglepett.
Sky szemei szikrákat szórtak,kezeit ökölbe szorította.
-Azt feltételezed rólam,csak mert most nem vagyok elég erős,hogy képes lennék kárt tenni Secretben azzal,ha a kezemben tartom?!-ekkor már kiabált,hátrébb akarta lökni Louist,de meg sem tudta mozdítani.A fiú nem tett semmit erre.Jobb is..mert ha egy újjal is hozzá nyúlt volna Skyhoz,és olyat tett volna,ami neki fáj,akkor nekiestem volna.Nem érdekel,hogy a bátyám,és az sem,hogy erősebb nálam.Átadtam Jenninek a babát,hátulról átöleltem Sky reszkető testét,s mintha kicsit lenyugodott volna.
-Louis.. Skynak igaza van.-jelentettem ki.-És különben is..egy ilyen erős gyereknek az sem kottyanna meg ha fejbe vernék serpenyővel.Nem hogy az,ha leejtik..
Éreztem,hogy előbbi mondatomra Sky megremeg.Tudtam,hogy borzalmasan érzi magát azért,amiért elejtette a lányunkat.Egy ideig még dühösen néztünk egymás szemeibe,aztán kézen fogtam Sky-t,Jennitől visszavettem Secretet,és elindultam velük felfele.Sky szobájába vezettem őket,bezártam az ajtót.Félénken elmosolyodott,karjait a nyakam köré fonta,miközben leültünk az ágyra.Secret Sky haját kezdte el húzgálni,néha néha felnevetett.Gyönyörű volt.Lopva Skyra pillantottam,és valami határtalan boldogság sugárzott a szemeiből.Olyan jó volt őt így látni..ilyen boldognak.Kezeit nyújtotta a babáért.
-Liam..kérlek.-suttogta.
Secret azonnal ficánkolni kezdett a kezemben,magabiztosan nyújtózkodott az anyukája felé.Óvatosan nyújtottam át neki.Ahogy a kezeibe vette,a szemeibe újra visszatért a csillogás.Hogy mennyire szereti..pedig majdnem megölte.Próbáltam elfelejteni ezt a tényt,de ha nem ment?..Secret csendesen figyelte azt,aki most épp a kezében tartotta,néha elmosolyodott.Hirtelen kinyújtotta az egyik kezét,s Sky arcára tette.Sky is oda tartotta a kezét,pont a kicsiére.Így ültek egy darabig,én meg csak figyeltem.Már nem csak egy személy volt az,aki az életemet jelentette.
-Harry hol van?-fordult felém Skyler.
Nem tudtam,miért érdeklődik Harry iránt.És miért...ah.Nekem is mindig egyből a rosszra kell gondolni.
-Nem láttuk őt.Bő 2 hete.Zayn próbált vele kapcsolatba lépni,de nem hagyja.Kezdünk aggódni érte..főleg,hogy..-elhallgattam.
Sky még nem tudja,hogy Harrynek a gondolatait tudja befolyásolni apánk.Nagyon sok mindenről nem tud..azt sem,hogy Jessica nem Harry miatt halt meg.Hanem azért,mert az apánk késztette rá gondolatban,hogy ölje meg..Azt a mai napig nem tudom,miért.Hisz akkor még én sem ismertem Skyt..Lehet hogy Jessi és Harry között volt régebben valami,ami nem tetszett az apámnak.Nem..mert arról Sky tudott volna.Egyre jobban halmozódtak a kérdések a fejemben.
-Hogy?
Éreztem hogy megfogja kérdezni.Mit mondjak neki?Ha hazudok,abból később úgyse jövök ki jól.
-Apánk tudja befolyásolni Harry gondolatait.
Sky szemöldöke felszaladt,a másodperc tört része alatt átadta nekem Secretet.A kislány valami hangot adott ki magából.Elég vicces volt.Elmosolyodtam.
-És..ezt,távolról is,vagy..
-Nem.Csak ha a közelében van.
Mintha valami eszébe jutott volna,az arca elkomorodott,dermedten nézett maga elé.
-Minden oké?-érintettem meg a vállát.
Komoly arccal felém fordult.
-Én aggódom Harryért.Fogalmam sincs miért..de tényleg.
A következő percben elakadt a lélegzetem.Ijedt tekintettel a karomba néztem,ahol a fekvő gyerek az imént mondta ki azt hogy "Mami".Összenéztünk Sky-al,aki ugyanolyan arcot vágott,mint én.Ma született..és már azt mondta,hogy mami.Visszagondolva Louis szavaira,hogy milyen gyorsan fog nőni,kicsit megnyugodtam,és ahogy Sky látta rajtam,hogy nincs miért aggódni,megkönnyebbült sóhajjal dőlt hátra az ágyon.Secret szórakozottan piszkálta a pólóm nyakát,néha hangosan felkuncogott.Olyan törékenynek látszott,de mégis annyira fejlett,erős volt.Halkan kopogtatni kezdtek az ajtón.Megkíméltem Skyt,nem hagytam,hogy ő nyissa ki a bezárt ajtót.Secretet leültettem az ágyra,s kizártam az ajtót.Jenni állt előttem,Zaynnel az oldalán.
-Menjetek el,sétálni!-nevetgélt.-Szeretnék egy kicsit babázni.
-És ezért mi miért menjünk el?
-Nemtom'.-vállat vont.
-Nem hiszem,hogy ez jó ötlet..Sky még..
-Menjünk!
Termett mellettem a lány,és még mielőtt kimentünk, egy puszit dobott a lánya felé,aki játékosan csücsörítette a száját.Nem tudtam,Zaynt miért hozta magával Jenni,de még ő is elmosolyodott a kis vámpírbaba láttán.

*Sky szemszög*
Az ajtónál megtorpant.
-Menjünk le a partra.
-Nagyszerű ötlet!Jössz,Niall?
Liam hasából halk morgás tört fel a szavaimra.De egyszerűen muszáj volt megkérdeznem.Niall sokkal jobban a szívemhez nőtt,mint eddig.
-Csak miután odafentről hozok valami melegebbet,amit felvehetek.-felelte-Nagyon hidegek az éjszakák.
A szemem forgattam ezen a látványos óvatosságon.
-Te még csak meg sem érzed a hideget.-vetettem a szemére.
-Nem az a lényeg.Lehet,hogy meglátják,hogy nem fázunk.
-Niallnek igaza van.-mondta Liam-Jobb ésszel játszani.
A parton lerúgtam magamról a cipőmet,hogy érezzem a talpam alatt a finom szemcséket.A part mentén sétáltunk, a közeledő dagály habos hullámai a lábainkat nyaldosták.Bár nagyobb önmérséklethez akartam szoktatni magam,nem bírtam ellenállni az erős kényszernek,hogy lábammal a vízbe rúgva lefröcsköljem Niallt.Figyeltem,hogy felbosszantom-e vele,de csak megnézte,hogy Liam eléggé elöl jár-e ahhoz,hogy ne vegye észre,amint egy megtorló rúgással megcéloz engem.A víz íve,amit a levegőbe rúgott,ékkövekként szóródott szét a fejem fölött.Nevetésünk felkeltette Liam figyelmét,aki csodálkozva ingatta a fejét a bohóckodásunkon.Niall rám kacsintott,majd felé bökött.Tudtam,mit forgat a fejében,és fölöttébb boldogan engedelmeskedtem.Liam alig vette észre a súlyöbbletet,amikor a hátára ugrottam és karom a nyaka köré fontam.Súlyommal könnyedén oly gyorsan kezdett el szaladni a parton,hogy fütyült a fülemben a szél.Liam hirtelen megállt,eleresztettem,és tompa puffanással értem a vizes homokba.Felmarkolt egy iszapos hínárcsomót,Niallhöz vágta,akit rendesen arcon talált.Ahogy a sós,keserű indák megtöltötték Niall száját,fintorogva összeráncolta az orrát.
-Na,várj csak!-fröcsögte.-Ezt még megbánod!
-Nem hiszem én azt.-hergelte Liam-Ahhoz előbb el kéne kapnod.
Olyan jó volt látni,hogy ők ennyire jó testvérek.Tudtam,hogy Liam is örül annak,hogy ennyire kötődök Niallhöz.Kuncogva tápászkodtam fel a földről,s Liam oldalának dőltem,miközben átöleltem a derekát,másik kezemmel pedig Niall kezét fogtam meg.Megszoktam.Megszoktam,hogy Niall kezét mindig fogom,ha mellettem sétál.Sokan azt is hihették,hogy egy pár vagyunk,pedig mi tudjuk,hogy nem így van.Mert fiú-lány között igenis lehet barátság.