37.rész

Berendeztük Secretnek az egyik emeleti szobát,ami nem kis időt igényelt.Liam ismét festékes lett,de ezúttal nem csak az arca,hanem a keze,a lába,a pólója.A szoba festésében még a kislányom is próbált segíteni,és tényleg jól ment neki.Harry felültette a nyakába,így a plafont simán lefestette halvány rózsaszínre.Amióta megismerte Harryt,borzalmasan ragaszkodik hozzá.Nem lehet tőle egy percre sem elválasztani.Már vadászni is elrángatja őt velünk.Secret haja már majdnem a fenekéig ér,és hiába vágjuk le,1 nap múltán visszanő ugyanakkorára,így mostanában felcopfozom neki.Jobban szereti,ha lóg,de engem igenis zavar,hogy folyamatosan a szemét csapdossa.Már értem miért mondta mindig nekem anya,hogy kössem fel a hajam.Ketten voltunk Secrettel a házban,a többiek elmentek vadászni.Sec nem akart menni,ezért itthon maradtam vele.Össze-vissza ténferegtem a házban,miközben a lányom a nappaliban ülve rajzolt.Imádott rajzolni,és olyan gyönyörűen csinálta,mint egy profi,30 éves felnőtt.Rosszul esik,hogy ilyen nagyon gyorsan nő.Mire észbe kapok,már lesz egy 18 évesnek mondható lányom,holott még csak pár hónapos lesz.Ez annyira hihetetlen..Az asztalról törölgettem le a port,amikor feltűnt,hogy már egy jó ideje túl nagy a csend.Eddig 10 percenként jött ki megmutatni Secret mit rajzolt.Virágos rétet,zebrát,Liamet,a plüssmackóját..és most semmi.Homlokomat ráncolva hajítottam el a kezemben tartott rongyot,és bementem a nappaliba.Secret csodás illatát éreztem,de ő nem volt ott.De más illatot..nem, inkább szagot éreztem.Úgy égette az orromat,hogy nemis tudtam tovább levegőt venni.Megijedtem.Az üvegasztalt fellöktem,olyan lendülettel kutattam fel az egész házat a kislányom után,de nem találtam sehol.Az a szag,amit éreztem,megrémített.Az elmúlt hetekben ennyire megrémült,és ideges még nem voltam.
-Secret!-ordítottam,de nem jött válasz.
A hajamba túrtam,lerogytam a hideg padlóra.Liamék apja itt járt,és elvitte Secretet.Könnytelen zokogásom visszhangzott az előszobában.Hogy vitte el?Secret megtudja magát védeni!Liam már nem egyszer tanított neki önvédelmet..Féltem.Iszonyatosan féltem.A szag után eredhettem volna,de nem vagyok erős ahhoz,hogy szembeszálljak az apjukkal.Már csak arra vártam,hogy valami csoda folytán visszapörgetődik az idő,és..
Csak magamat hibáztattam.Miért nem voltam mellette?Biztos most teljesen meg van rémülve.Órákkal később még mindig önmagamat marcangoltam a padlón, amikor nyugtató kezeket éreztem a vállamon.Ziláltan néztem fel.Liam arca aggodalommal teli volt.
-Mi a baj,szívem?
-Secret..-szipogtam.-Az apád elrabolta őt.
Li másodpercek alatt megváltozott.Szemei elsötétültek,az erek kidülledtek a nyakán,szaporábban vette a levegőt.Éreztem,hogy maga mellett ökölbe szorítja a kezeit.Talpra kényszerítettem magam,s Liam karjaiba vetetődtem.Még mindig ugyanolyan cövekül állt,mint amilyen alakzatot felvett,amikor megtudta mi történt.Rosszul esett,hogy nem ölel át,hogy nem nyugtat meg,hogy megtaláljuk,minden rendben lesz.Ebben az esetben Ő volt az egyetlen,aki tudott volna egy kis önbizalmat adni nekem.Erősebben szorítottam a derekát,arcomat a pólójába temettem,de eltolt magától.Még jobban összetörtem.Láttam rajta,hogy iszonyat ideges, és gondolkozik.Kis idő elteltével előhúzta jobb zsebéből a telefonját,s pár csöngés után hadarni kezdett.Louisval beszélt,tisztán hallottam,hogy Ő is mennyire felidegesítette magát ezen az egészen.Mintha ott sem lettem volna,Liam kinyitotta az ajtót,már majdnem kiment,de aztán meggondolta magát,és visszafordult.
-Maradj itt.Kérlek,ne legyél akaratos.Hallgass rám.Ne tedd ki innen a lábad.-azzal elment.
Mi az,hogy ne tegyem ki a lábam?!Secret eltűnt,és csak üljek ölbe tett kézzel?Csak azért sem!Felrohantam az emeletre,s kinyitottam az ablakot.Louis Liamet várta a hátsó kertnél,Niall,Zayn,Harry és Jenni társaságában.Aha,szóval mindenki megy megkeresni őt,csak nekem kellene itt maradnom.Megvártam, még látóteremen kívül kerülnek,és kiugrottam az ablakon.Alig hallható puffanással értem földet, és Liam illatát követve rohantam utánuk.Később azon kaptam magam,hogy a fák ritkulni kezdenek,helyüket felváltotta egy sík terület.Elvesztettem az illatot.Már nem éreztem Liam émelyítően finom illatát..valami mást éreztem.Az égett szag egyre erősödött.Fintorogtam.Percekig tétlenül meredtem a semmibe,mikor két oldalról megfogtak.Megugrottam,először a jobb,majd a bal oldalamra néztem.A tank méretű vámpírok hatalmas kezükkel szorították az alkaromat,és oly könnyedséggel kezdtek el rángatni,mintha egy rongybaba volnék.Amikor a csuklómat nyersen összekötözték egy kötéllel,és teketóriázás nélkül rángattak maguk után a sík területen át,megbotlottam.Nem ismertem a 2 idegent,megrémültem.Fekete köpenybe voltak burkolózva,nem láttam tökéletesen az arcukat,de sejtettem,ki küldte őket.Hangosan fújtam,a fogaimat csattogtattam,de nem értem el vele sokat.A félelem még jobban kezdett eluralkodni rajtam,és képtelen voltam megzabolázni a rám törő reszketést.A 2 férfi durván végiglökdösött az égett fűvel takart területen,egyenesen egy nagy,fekete házba.Közelről cigarettafüsttől,tömény szesztől és átható illatú parfümtől bűzlött a hely.Egy fotelbe löktek,s azonnal szétfeszítettem a kezemre szorított kötelet,és felálltam,de a kettő "tank" azonnal felém magasodott.Az ajkamba haraptam,nagyot nyeltem,és elhatároztam,nem adom meg nekik az örömet,hogy lássák,elveszítem a fejem.Hirtelen ismerős szag csapta meg az orromat.Felmordultam.Liamék apja lépett elő az egyik fal mellől.Beesett,fehér arcától és színtelen ajkaitól úgy nézett ki,mint a testet öltött halál.Mikor sebes kezével hozzám ért,a bőröm bizseregni kezdett hűvös érintésétől.Bár kinézetre inkább hasonlított egy kísértetre,inas teste erejével nem kelhettem versenyre.A karomat hátra fogta,majd egy póznához szorított,pedig nagyon jól tudta,hogy egy mozdulat,és kiszabadítom magam.
-Hol van a lányom?-kiáltottam rá erélyesen.
Féloldalasan elmosolyodott.A két férfi közül átnyújtott neki egy rozsdás kannányi benzint,ő pedig módszeresen kezdte vele lelocsolni az alattam lévő fapadlót.A csípős szag felszállt,és marni kezdte az orromat.Számat a félelem fémes íze töltötte meg,de nem kezdtem el kiabálni,sikoltozni vagy kegyelemért könyörögni.Megpróbáltam széttépni a testemhez kötözött láncot,de legnagyobb meglepetésemre nem sikerült.Megdermedtem.A férfi öblösen felnevetett.Testem is,lelkem is könyörtelenül háborgott, de nem hagytam,hogy a rémület kiüljön az arcomra.Az alak meggyújtott egy gyufát,egy pillanatra feltartotta a magasba,majd egy széles,teátrális karlendítéssel a benzinnel átitatott padlóra dobta,s sebesen kihátrált a házból,a 2 férfivel együtt.A lángok fénysebességgel szöktek a magasba körülöttem,mint száz meg száz éhes száj,és hamar felfalták a máglya alján lévő fát.Összeszorítottam a szemem,és vártam a fojtogató hőséget,hogy elkezdődjön az elkerülhetetlen haláltusám.Vártam,hogy a lángok bevégezzék a munkájukat.
Semmit sem éreztem.
Már elkezdődött volna a tortúra,csak nem vettem észre,mert erős sokkot kaptam?Jó néhány másodperc múlt el anélkül,hogy bármi változott volna.Körbepillantottam,és láttam,hogy a lángnyelvek minden irányba nyaldosnak..csak engem nem akarnak megmarni.Feltornyosultak,és kikerültek engem,így két külön tűzoszlop lángolt a testem két oldalán.Én viszont nem égtem.Egyetlen hajszálam sem pörkölődött meg.Csak egy kis meleg bizsergést éreztem,ahogy a tűzkígyók mellettem hajladoztak.Ha a tűz véletlenül a bőrömhöz is ért,arrébb szökkent,és irányt változtatott.Olyan volt,mintha láthatatlan páncélt viselnék.Egy röpke pillanatig Secret hangját hallottam."Mami".A hang azon nyomban elenyészett,de így is épp elég ideig tartott,hogy megtudjam,él még,és itt van a házban,ami bármelyik pillanatban feléghet.Valaki megbűvölte a lángokat,vagy a saját hatalmam védett meg?Fogalmam sem volt,mindenesetre hamar köszönetet rebegtem,bármilyen felsőbb hatalom is kímélte meg az életemet.Váratlanul a lángok kezdtek kialudni körülöttem.A kezeimet szorító láncok megalvadtak,így egyszerűen csak megfeszítettem az izmaimat,s egy csattanással a padlón landolt.Secret a barna kanapé mögött állt,haja csapzott volt.Lerogytam a szenes földre,megdörzsöltem a szemeimet.Még mindig ott volt.Azonnal a karjaimba vetette magát,nyílegyenes haja az arcomat súrolta.
-Anya..annyira félek.Ki volt ez az ember?És miért kötözött meg engem?Miért kötözött meg téged?Miért bántott?
Abban a pillanatban enyhe megvilágosodás futott át az agyamon.Secret mentett meg engem.A valaha volt legerősebb képességet kapta.Kezeimet védelmezően kulcsoltam össze apró testén.Nem mertem elengedni őt többet.A tudat,hogy Liam apja azt hiszi mindketten meghalunk,mert leég a ház,,megnyugtatott.Kezembe vettem Secretet,s az eldobott gyufás dobozt felkapva kimentem a hátsó ablakon.A doboz oldalán végighúztam párszor a gyufát,és mikor az lángra lobbant,nekihajítottam a  háznak.Először az alja kapott lángra,s fokozatosan tovább terjedt a ház többi részére,amit szép lassan teljesen beborított a cikázó láng.Secret, arcát a hajamba temette,éreztem,hogy kicsi kezeivel gyűrögeti a pólómat.Egy darabig még figyeltem a lángoló házat,majd megpróbáltam nem feltűnést kelteni.Ki tudja.Lehet,még nem mentek el.De hol voltak Liamék?Elkerülte a figyelmüket ez az óriási ház?Vagy..valaki félrevezette őket.Idegesen rontottam be az ajtón,amit azonnal bezártam magam mögött,lehúztam a redőnyöket,és még azt is leellenőriztem,hogy minden ablak,sőt,még a padlás ablaka is be van-e zárva.Nem mintha ez eltántorította volna az apjukat,ha esetleg támad.A ház minden kis zugát befújtam illatosítóval,hogy elnyomjam az illatunkat,és már kicsit megkönnyebbülve süppedtem bele a fotelbe,kezemben Secrettel,aki ez idő alatt csak a körmeit pöckölgette.Hosszú órák teltek el úgy,hogy csak ültünk a nappaliban.Féltem.Hol vannak a többiek?Secret nem kérdezett semmit,csak ide-oda dülöngélt,majd végül megállapodott a mellkasomnál, szakadozva fújta ki a levegőt,miközben lehajtotta oda a fejét,és lehunyta a szemeit.Kint már sötét volt,én meg egyre idegesebb,és idegesebb.Előkaptam a zsebemből a telefont.Már vagy 10x felhívtam mindenkit,de senki nem vette fel.Egészen addig.Megkönnyebbülten sóhajtottam fel,amikor a telefont pár csöngés után felvette Louis.
-Louis!-kiáltottam,de azonnal megbántam.-Itthon vagyunk mindketten,jól vagyunk,de kérlek,gyertek haza!-hadartam.
Hosszú csend következett a vonal túlsó végéről.
-Azonnal ott vagyunk.
Óráknak tűnő percek teltek el,még végre a kilincset elkezdték fel-le mozgatni.Akkor jutott csak el az agyamig,hogy bezártam.Óvatosan leemeltem magamról Secretet,akinek még mindig csukva volt a szeme.Sokszor csinálta ezt.Ha lehunyja a szemét,és koncentrál,képek ugranak be neki,amiket szeret nézni.De olyankor olyan állapotba kerül,mintha aludna,ezért nem zavartam meg.Kisimítottam a szemébe lógó frufruját,és visszafektettem a kanapéra.Ezek után nem mertem 2 percnél több időre magára hagyni,ezért villámgyorsan intéztem el mindent.Az ajtóhoz rohantam,kizártam,aztán már újra a lányom mellett voltam.Pillanatokkal később a többiek is beözönlöttek a nappaliba,de azonnal lepisszegtem őket.Nem akartam,hogy megzavarják Secretet.Éreztem,hogy valaki leguggolt mellém,kezét a vállamra tette,nyugtatóan suttogott a fülembe.
-Tudtam,hogy nem maradsz itthon.
Oldalra billentettem a fejem.Liam gondterhelt volt.Tudtam,hogy nem tud arról,hogy majdnem meghaltam,de nem is akartam hogy tudjon.Nem lett semmi bajom,és úgy is csak túlreagálná az egészet.Megpróbáltam egyenletesen venni a levegőt,nem akartam Liam szemeibe nézni,mert rájött volna,hogy valamit elhallgatok előle.Helyette Secretet vizslattam.Nem sokáig.Megéreztem Liam leheletét a nyakamnál,amitől teljesen önkívületi állapotba kerültem.Száját a nyakamra tapasztotta,gyengéd puszikat hagyott ott,majd lassan haladt felfelé.Még ennyi idő után sem hagy hidegen az érintése.Szembe fordultam vele,helyet foglaltam az ölében.Hosszasan néztünk egymás szemeibe,homlokomat nekidöntöttem Liamének.
-Szeretlek.-suttogtam.
Válaszul szájon puszilt,beletúrt a hajamba.Már teljesen elfeledkeztem mindenről,s kicsivel később Secret sikítására lettem figyelmes.Ijedten ugrottam fel Liam öléből,azonnal a kanapéra néztem,de a lányom már nem volt ott.
-Sky,nyugalom.Secret biztonságban van.
Majdnem elkezdtem neki arról papolni,hogy mennyire figyelmetlen vagyok,stb,amikor Zayn sétált be a nappaliba.Secretet fejjel lefelé lógatta,aki folyamatosan a lábát püfölte.Elnevettem magam,Zayn arckifejezése láttán.
-Ennek meg mi baja?-bökött fejével Secre,és a kislány abban a pillanatban beleharapott Zayn combjába,a fiú meg összecsuklott.-A rohadt életbe!
Elkerekedtek a szemeim,akkorát koppant Secret a padlón,ahogy Zayn elengedte,de azonnal fel kelt.Tudtam,hogy ez meg sem kottyant neki,de akkor is vigyázhatna jobban..A telefon csörgésére lettem figyelmes.
-Felveszem.-mondtam.
Kiszökelltem a konyhába a mobilomhoz,és egy határozott mozdulattal felkaptam.
-Szia anya!
Pár napja beszéltem vele utoljára,de még mindig örömmel tölt el,ha hív.A hangja viszont meglepett.Nehezére esett beszélni.
-Szia Sky..-a hangja elcsuklott.
-Anyu,mi a baj?Mi történt?
-Az apád..kórházban van.
Abban a pillanatban eluralkodott rajtam a pánik,pár percig meg sem tudtam szólalni.
-M-mi történt vele?
-Rákos.