15.rész

Egy mozdulattal felrántotta Louis-t az ágyról,de Lou erősebb volt nála.Mellkasánál arrébb lökte Liamet,és kiment a szobából.Felmordult,majd felém kapta a fejét.Egészen közel jött,de ismertem már eléggé ahhoz,hogy tudjam nem fog bántani.Felálltam az ágyról,arcunkat alig választotta el pár  milliméter,és én még akkor is csak bámultam a szemeit.Homlokát összeráncolta,megragadta a csuklómat.
-Ki lesz a következő?Hm?Megkéred Harryt?vagy a drágalátos Niall-öd?Esetleg Jenni,Zayn?
-Liam!Fejezd be!-rántottam meg a kezemet,de túl erősen szorította.
-Fel tudod te fogni mit éltél volna át ha 2 perccel később jövök be?!
-Engedj el.-másik kezemet felemeltem,megpofoztam Liamet,mire hangosan felmordult,de elengedett.Elzsibbadt a csuklóm,a szorítása miatt.-Menj el innen.
-Nem kell kétszer mondanod.-mondta,de ezt úgy,hogy egy világ tört össze bennem.Hangosan becsapta maga mögött az ajtót,mire én hátradőltem az ágyban,de a bordáimról megfeledkeztem.Felnyögtem,és egy darabig még szúrt is,de aztán gyorsan elnyomott az álom.

***
Reggel azzal indítottam,hogy megfürödtem.Már épp ideje is lett volna,és addig sem kell találkoznom Liammel. Amilyen lassan csak tudtam kirámoltam a ruháimat a szekrénybe,felöltöztem,majd nagy levegőt véve mentem le az emeletről.Tekintetem a folyosón lévő faliórára tévedt,és kissé meglepetten vettem észre,hogy már 10 óra.Hirtelen eszembe jutott Niall.A többiek elmentek,Lexie-ért meg délre megy Niall. Sietősen lépkedtem a konyha felé,ahol Niall már a spagettihez kellő dolgokat pakolta ki a konyhapultra.
-Jó reggelt.-mosolygott.
Visszamosolyogtam,és tészta után kezdtem el kutakodni.Mikor már teljesen feladtam,a szöszi felé fordultam,aki a sajtot reszelte.
-Mondd,hogy nem felejtettél el tésztát venni!
-Nem felejtettem el.Ilyen hülyének nézel?-fejével az asztal alá biccentett.
Eléggé furán nézhettem rá,de lehajoltam,és a 2 csomag tészta valóban ott volt.Megvakargattam a fejem búbját,miközben forraltam a vizet.
-És miért volt az asztal alatt a tészta?
-Nem tudom.-fel-le húzogatta a vállait.
Esküszöm néha ki tudnék futni a világból Niall észjárása miatt.
12 óra előtt 10 perccel fejeztük be az ebéd elkészítését,és akkor Niall már rohant is Lexie-ért.Addig én leültem a kanapéra,és néztem a TV-t.Na,nem mintha ment volna valami érdekes.Percekkel később a tévézéssel is felhagytam,így már csak a plafon bámulása maradt.A körmömet piszkálgattam mindaddig,még be nem nyitottak az ajtón.Azonnal felugrottam,és a folyosóra bicegtem.Niall mellett ott állt egy tépett,hosszú szőkés barna hajú lány,gyönyörű barna szemekkel.Nem öltözött ki,de csinos volt.Már értem miért fogta meg ennyire Niall-t.Kedvesen a kezemet nyújtottam felé.
-Szia,Skyler Darwin vagyok.Niall húga.-Persze,azért mondtam Darwin-t,mert ha a saját  nevem nem mondhattam.
-Örülök hogy megismertelek,Sky.-mosolygott rám.-Lexie Brown.Nagyon szép a házatok.Nem nagy egy kicsit kettőtöknek?
-Pont jó.Gyere,Lexie.-mondta neki Niall,és a konyha irányába igyekeztek.
-Psszt,Niall.Kettesben hagylak titeket.Próbáld meg leerőltetni a kaját,kérlek.
Halkan felmordult,de bólintott,én meg felmentem a szobámba.Jenninek írtam egy üzit,hogy jöjjön haza,de az ablakon keresztül.Gondolom,nem ment a fiúkkal messze,mert alig küldtem el az sms-t,ő már percekkel később meg is jött.
-Igen,Sky?
-Segítesz kicsit kipofozni ezt a szobát?
-A legjobb emberhez fordultál!-nevetett fel.-Mindjárt visszajövök.Ööö milyen színű legyen a falszín?
-Lila.
-Oksi,na várj.
Ameddig vártam Jenn-t,egy régebbi pulcsim ujjával letörölgettem a polcokról a koszt.Hihetetlen.Mikor takarítottak itt utoljára?
-Sky!Vágjunk bele!-hangzott Jennifer hangja,ahogy visszajött.

***
Este 10 órára be is fejeztük.Egyszer zavart meg minket Lexie,hogy elmennek Niall-el sétálni.Kénytelenek voltunk azt mondani hogy Jenni a barátnőm,-ami igaz is-mert mégsem nem mondhattuk azt, hogy Niall vámpírtestvére.Addigra már a többiek is visszaértek a vadászatból,és a legnagyobb szerencsémre Liam még mindig nem keresett.Na,de a szobát mintha teljesen kicserélték volna.Sötétlila fal,rajta képek,poszterek,Niall nyalókás papírja../azt azért tettem ki,mert felejthetetlen volt,amikor elrángattam a városba,a szájába nyomtam egy nyalókát,és az emberek szeme láttára köpte bele a Temzébe./,az ablak mellett,nagy franciaágy.És van  a szobában még egy óriási tükröm,meg egy íróasztalom.Anyáék közben írtak,hogy nagyon jól érzik magukat ott,aminek örülök.Egy csomó képet küldtek a házról, és Los Angeles-ről is.Tényleg szép,de Londont semmi pénzért nem hagynám itt,főleg így.Pont,a forgós székemre állva csavargattam a villanykörtét,mert az istenért sem akart világítani,mikor vettem egy 180 fokos fordulatot, a szék kicsúszott alólam,én meg még jobban szétzúztam volna a bordáim ha Jenni nem kap el időben.
-Ezt inkább bízd rám,Sky.
-Örök hála Jen.
-Nem lett volna szép.-húzta el a száját,és leállított a földre.-Kell még valami?
Megráztam a fejem.
-Köszönöm.-kézfejemmel letöröltem arcomról az előbb ráfröcsögött festéket,és megöleltem Jennit.
Mondjuk,Ő is tiszta festék volt.
-De,ha nem bánod,én most..-mutattam a fürdő szoba felé.
-Menj csak,én is megfürdök.
Ahogy kiment Jenni a szobából,megrohamoztam a fürdőt,és percekig folyattam magamra a tűzforró vizet,csak utána mosakodtam meg.A már néhány helyre rászáradt festék eléggé nehezen jött le.
-Sky,itt vagy?
-Fürdök,Harry!-kiabáltam.-Vagyis,már kész vagyok.
Gyorsan megtörölköztem,magamra aggattam a melegítőmet,és kiléptem a fürdőből.Hazza ámulattal vizsgálta a szobámat.
-Szép munka.
-Jenni segített.-motyogtam,majd leültem az ágyra.-Mit szerettél volna?
Leült mellém.
-Igaz az,hogy tegnap majdnem..
-Nem akarok erről beszélni!
-Jó-jó-emelte fel a kezeit.-De igazad van.
-Miben is?-kerekedtek el a szemeim.
-Emberként már nem vagy biztonságban.
Összeszorítottam a fogaimat,nem mondtam erre semmit.Egy darabig csendben ültünk tovább az ágyon.Nem igazán szeretek Harryvel lenni,mert mindig beugrik az,hogy megölte Jessicát.Nem mondom neki,mert gondolom magától is észre vette.Ez az egy dolog,amit soha nem fogok neki megbocsájtani.
-Nem jössz el bulizni?
-Hová?-kerekedtek el a szemeim.-Ilyen bordával?
-Engedd el kicsit magad.Gyere el velem.
Gondolom,jóvá akarja tenni azt,amit nem lehet.De láttam rajta hogy nagyon bántja a dolog,ezért belementem.Úgy is rég buliztam.
-Átöltözöm.
-Rendben.
Kivettem a szekrényemből egy szűk csőfarmert,meg egy fehér pánt nélküli pólót,mire Harry felmordult.
-Nem jössz te el abba.
-Miért?-vontam fel a szemöldökömet.
Kutatni kezdett ő is a szekrényben,majd előhúzott egy fekete,pánt nélküli miniruhát,hozzá egy tűsarkút.
-Felejtsd el!-tiltakoztam.
-Ebben nem jöhetsz el,bulizni!-mutatott a kezemben tartott szerelésre.
Nagyot sóhajtottam,szitkozódásom közepette téptem ki a kezéből a ruhámat,majd berohantam a fürdőbe.Halvány sminket kentem magamra,felhúztam a ruhát,de borzalmasan éreztem magam benne.Kiléptem az ajtón,mire Harry elégedetten végig mért.
-Hogy jött az ötlet?
Beharapta az ajkait.
-Már mindenki ott van.
-Hogy mi?
-Jól hallottad.Na,gyere már.-mosolygott.-Házibuli.
Megforgattam a szemeimet,s Harry a garázshoz vezetett,ahol állt egy nagy,fekete autó.Kinyitotta nekem az ajtót,én pedig engedelmesen beszálltam.Nem is tudtam,hogy van autójuk is.
-Hogy megyünk ki az erdőből?Nem fér át a fák között a kocsi!
Hangosan felnevetett Hazz,és egyenesen a tisztás felé mutatott,amit alig láttam a sűrű farengeteg miatt.De aztán eszembe jutott,hogy ha lefordulunk jobbra,ott az úttest.A fejemhez kaptam.
-Örülök hogy leesett.-mondta,miközben beindította a kocsit.