21.rész

Belöktem a rozsdás ajtót,mire Jessi hátrafordult,a lépcső melletti korlátot markolászva nézett rám,könnyes szemekkel.Mögötte,mintha valaki zseblámpával világított volna,pedig csak mi ketten voltunk.
-Jessi?-a hangom remegett.
-Ne gyere közelebb!-kiáltott rám.
Mintha beledöftek volna valamit a mellkasomba,úgy fájtak a szavai,egyszerűen nem tudtam elhinni,de nem foglalkoztam vele.
Jobb kezemet nyújtottam felé,hogy letudjam törölni a könnycseppjeit,viszont abban a pillanatban szertefoszlott.Nem tudtam megérinteni.Eltűnt.Képzeltem volna az egészet?Értetlenül álltam az épületben.Mintha nem is én irányítanám saját magamat,elkezdtem felfele futni,az emeletes ház tetejére.Pontosan a tető szélén megálltam.Úgy nézhetett ki,mintha abban a pillanatban leakarnék ugrani.De nem.Lerogytam a térdeimre,hangosan elsikítottam magam,a halott barátnőm nevét kiáltozva.Semmi nem érdekelt,az sem, hogy éjszaka van.

Rengeteg időt tölthettem el ott,mert már lassan a felkelő nap sugarai égették rideg bőröm.A hajam szanaszét állt,a nadrágomon mindenhol sárfoltok éktelenkedtek.Összerezzentem,mikor valaki hozzám szólt.
-Elnézést,minden rendben van magával?-hátra kaptam a fejem, hajamat a szemembe fésültem,ügyelve arra,hogy ne lássa a vörös szempárokat.Egy félkopasz ember állt mögöttem,munkásruhában.-Dolgoznánk.Örüljön neki hogy nem jelentem fel!Nem látta a táblát?Na,azonnal kotródjon innét!
Hebegtem valami "elnézés" félét,majd amilyen gyorsan csak tudtam elhagytam a környéket.Ki a franc figyelte volna nyavalyás tábláját,ha meglátja a barátnőjét,akiről azt hiszi hogy halott?!Egészen hazáig futottam,és ahogy beléptem az ajtón egyszerre hárman rohantak elém.
"Hol a fenében voltál?","Annyira aggódtunk érted,Sky!","Bármi történhetett volna veled!Normális vagy?"
Zúdította rám a kérdéseit,mondatait,Niall,Zayn és Jenni.Nem válaszoltam nekik,hanem utat törve köztük rohantam fel az emeletre.Senkivel nem akartam most beszélni.Vagy is,de.Mégis volt valaki akinek ezt muszáj volt elmondanom.Harry.Kopogás nélkül rontottam be a szobájába.
-Láttam Jessicát!-ziháltam.
-Hogy mondod?Sky,csak képzelődtél...Nem láthattad!
-De,igenis láttam!-kiabáltam.
-Jó,figyelj.Először is nyugodj le.Másodszor,mit vettél be,és hol voltál egész éjjel?
-Szóval nem hiszel nekem..-mormogtam.
Csuklómnál fogva rárántott az ágyra,két tenyere közé vette az arcomat.
-Csak a képzeleted szüleménye volt.Hidd el,nekem is könnyebb lenne,ha élne.De ez baromság.
Lefeszítettem Hazza kezeit onnan,dühösen álltam fel mellőle.
-De beszélt hozzám!Csak amikor hozzáértem..eltűnt.
-Azaz csak odaképzelted.-mondta gúnyosan.
-Nem is tudom..annyira élethű volt.-ezzel kimentem a szobából.
Úgy akartam elérni a sajátomig,hogy nem találkozok senkivel,de ez az elméletem már az elején megbukott.Beleütköztem Liambe,mire felmordultam.Nem mentem tovább,helyette megálltam előtte és a szemeibe néztem.Ő is ugyanígy tett.Nem akartam megint veszekedni vele,sőt egyáltalán soha nem is akarok  többet.Megkérdeztem még egyszer,kicsit higgadtabban.
-Liam.Hova járkálsz el mostanában?
-Nem mondhatom el,Sky.Még nem.
-És,miért nem?
-Ne csináld..-összezárta a fogait,úgy préselte ki a szavakat.
Felhúztam a szemöldököm.Mi az hogy ne csináljam?Ő titkolózik,és én ne csináljam?Ezzel a fél mondatával fel tudott idegesíteni.Előrébb lépett,de én csak hátráltam.Nem akartam hogy hozzámérjen.Mellkasának nyomtam a kezeimet,hogy véletlen se tudjon közelebb jönni.Láthatóan meglepődött ezen a mozdulatomon,mert homloka apró ráncokba futott.
-Legközelebb akkor szólj hozzám,ha már nem titkolózol.
Nekem is fájtak a saját szavaim.Kézfejemet a szám elé téve kerültem ki Liamet,és bementem a szobámba.Tudom,mennyire rosszul esett neki,azért,mert szeret engem.De akkor miért csinálja ezt velem?Mit titkolhat ennyire?Mi olyan fontos,amit nekem nem szabad tudnom?Na és ott az a "még" szó.Az egyre jobban halmozódó, megválaszolatlan kérdéseim nem hagytak nyugodni.Kötődöm Liamhez,ezért is rettegek attól,hogy egy másik lány van a háttérben.Úristen,miket hordok én itt össze?Csak magamat bántom ezekkel.Hirtelen olyan érzésem támadt,mintha egy óriási zárkában lennék.Fogalmam sincs miért,de olyan volt mintha minden eltűnt volna körülöttem,az ajtómat pedig rácsok fedték.Egy hangos,fülsértő sikolyt hallottam.Megráztam a fejemet,de a szoba még mindig ugyanúgy nézett ki,annyi különbséggel,hogy a szemem előtt játszódtak le az események.Harry a falnak nyomva fojtogatja Jessit ,Jessi a fejét rángatja.Aztán változott a helyszín.Én vagyok,amint italt veszek a büfében.Már a párnámat markolásztam ijedtemben,aztán olyasvalami történt,ami még engem is megdöbbentett.Benyitottam az osztályterembe,és abban a pillanatban összeesett a barátnőm.Harry ijedten felém fordul,Jessica még lélegzik.Azt követően már csak én vagyok a helyiségben Jessivel,de ott már nem lélegzett.Dermedten meredtem előre.Összerezzentem,mikor kinyílt az ajtó,s abban a pillanatban eltűnt minden.Mintha csak egy álom lett volna,engem meg felébresztettek.Niall sétált be hozzám,észlelni lehetett rajta hogy szomorú,én pedig még sosem láttam annak.Borzalmas érzés volt így ránézni.Csöndesen leült mellém az ágyra,de nem szólalt meg.Aggódóan az arcát fürkésztem,viszont semmit nem tudtam arról leolvasni.
-Kihasználtak.-szólalt meg fagyosan,ha jól láttam még fintorgott is.
-Hogy micsoda?-szemöldököm felszaladt.
Ki képes olyanra,hogy egy ilyen fiút,mint Niall, kihasznál?Felhorkant.
-Lexie.Egyszerűen kihasznált.-még mindig fájdalmas arccal bámulta a szőnyeget,engem meg oly mértékben felzaklatott ez az egész..Már remegtem a dühtől.-Eljátszadozott velem addig,még a hapsija vissza nem ért New Yorkból.É-én nem is értem.
Még mindig nem tudtam feldolgozni.Szorosan magamhoz öleltem Niallt,ő pedig már a pólómat gyűrögette.Márpedig ha neki most erre van szüksége,akkor nem fogom eltolni magamtól akkor sem,ha bejön valaki.Szörnyű,hogy néhány ember mire képes.Pedig ezt pont Lexieről nem gondoltam volna.Megbántotta Niallt..azt nem hagyhatom annyiban.Amit sejtettem,be is következett.Az ajtó halk nyikorgással kinyílt,mire Niall elhúzódott.Fogalmam sincs miért csinálta,de ha egy kicsit is megnyugtattam ezzel,annak csak örülök.
-Figyelj,Sky..-kezdte Liam,de ahogy meglátta,Niall is ott van velem, abba hagyta.
-Menjek?-nézett rám a mellettem ülő fiú.
-Nem,dehogyis.Ha olyan fontos,Liam elmondja előtted is..hacsak nem titkolja el.-mosolyogtam Liamre gúnyosan.
-Sky,tényleg nem olyan fontos itt maradnom..
 Felállt az ágyról,bocsánatkérő pillantást vetett felém,majd kiment a szobából.Mérgesen hátat fordítottam Liamnek,aki nemsokkal később elém ült,mire újra megfordultam.Hangosan felnevetett,gondolom jól szórakozott rajtam.Mellkasom előtt keresztbe fontam  kezeimet,mérges arccal bámultam előre.Különös volt,hogy Liam sem szólalt meg,pedig már csak ketten voltunk bent.Néha-néha hátra is pillantottam,ott-e van még.Ott volt,és engem figyelt.Legszívesebben kiküldtem volna,mert már nagyon zavart,de mintha megérezte volna,hirtelen beszélni kezdett,én viszont nem fordultam meg.
-Hidd el,hogy semmi olyan,amivel megbántanálak.Csak adj egy kis időt,kérlek.Még nem mondhatom el,értsd meg.-felsóhajtott.-De ha ennek ellenére,még mindig így akarsz velem viselkedni,akkor én..most békén hagylak.Már úgy is tudsz magadra vigyázni,nem de?
Ezt mintha felvágósan mondta volna.
-Igen,tudok.-vágtam vissza,enyhe éllel a hangomban.
Liam kiadott magából valami hangot,nem is tudom milyet,de nagyon nem tetszett,majd kiviharzott a szobából.Kicsit lelkiismeret furdalásom volt amiatt,hogy így viselkedtem vele.Muszáj volt utána mennem.Liam szerencsére csak a lépcsőig ért el.
-Liam,várj!-kiáltottam utána,de nem figyelt rám.-Állj már meg!
Megragadtam a csuklóját,és egy határozott mozdulattal visszarántottam.Összevont szemöldökkel nézett rám,mondjuk, megértem.Eléggé csúnyán viselkedtem vele,pedig semmi rossz szándék nem vezérelte.Nem tudtam neki semmit mondani,de nem akartam hogy elmenjen.Egyik kezemmel még mindig szorosan fogtam a csuklóját,másikat a tarkójára tettem,és egyre közelebb húztam magamhoz.Ajkam már súrolta az övét,amitől bizseregni kezdett az egész testem.Azt hittem,Liam is szeretné,de nem.Gyengéden kiszabadult a fogságomból mielőtt megcsókolhattam volna,majd lement az emeletről.Gyűlöltem magam.Miért voltam ilyen hülye?Miért csináltam ezt vele?Ki tudja most mikor fog velem újra beszélni..